Kismamaként a pocakunkban lakó kis élet miatti aggódás következtében gyakran hajlamosak vagyunk nagyon gyorsan pánikba esni. Biztos vagyok benne, hogy a legnyugodtabb vérmérsékletű kismama is várandóssága idején legalább egyszer belelovalja magát a túlzott aggodalomba. De hogyan kezeljük ezeket a helyzeteket helyesen?
A várandósság idején számtalan vizsgálaton kell részt vennünk, ahol előfordul, hogy bizonyos esetekben nem a legideálisabb eredmények születnek és további ellenőrzéseket ír elő az orvos. Ez persze még nem azt jelenti, hogy kétségbe kell esnünk, de persze teljesen emberi, illetve normális anyai reakció az, amikor elkezd dolgozni bennünk az aggodalom a babánk egészsége miatt.
Ilyen helyzetekben meg kell próbálnunk úrrá lenni a pánikon és megnyugodni, amennyire lehetséges. Ha egy vizsgálati eredmény adott okot az aggodalomra, akkor a leghelyesebb, ha az orvosunkkal konzultálunk és felteszünk Neki minden, minket foglalkoztató kérdést. Jól meg kell vitatni a felmerült problémát és megoldást kell keresni a kialakult helyzetre. Fontos, hogy igyekezzünk minél több információt megszerezni az adott szakembertől, hogy minél tájékozottabbak legyünk. Ne hagyjuk magunkat, igenis akarjuk érteni az eredményeket, azok okát és megszüntetésük lehetőségeit. Tapasztalat, hogy előfordul, hogy a szakemberek maguktól nem tájékoztatják kellőképpen a pácienseket, ezért bíztatok mindenkit arra, hogy kérdezzen.
Itt kitérnék rá, hogy az orvosi konzultáció mellett szinte mindenki elkezdi böngészni az internetet, melyet gyakran meg is bánunk, mert a korábbi kétségbeesést csak tovább fokozza a neten keringő információ-áradat. Kezeljük helyén mások tapasztalatait. Azok mások tapasztalatai, biztosan nem teljes mértékben azonos a helyzetünk másokéval. Nem mondom, hogy nem érdemes saját kutatást végezni a világhálón, de mielőtt megkezdjük a keresgélést tudatosítsuk magunkban, hogy az interneten olvasottak nem szabad, hogy tovább növeljék aggodalmunkat.
A magzatmozgások számlálását és folyamatos figyelését a magam részéről nagyon hasznosnak tartom. A terhességem alatt sikerült is egy bizonyos napi ritmust megfigyelnem a babám mozgásában. Azt mondják ez a napi ritmus a születés után is megmarad. Meglátjuk, hogy így történik-e. A magzatmozgásokhoz kötődik ugyanakkor egy másik nagy aggodalmat kiváltó tényező, ha például a terhesség utolsó 1-2 trimeszterében esetleg az egyik napon kevesebbet érezzük mozogni a babát és ez vált ki bennünk aggódást.Ilyenkor is nagyon kétségbe tud esni a kismama. Nem kell rögtön megrémülni, a gyermekünk biztosan csak alszik, pihen. Tanácsos ilyenkor testhelyzetet váltani, enni vagy inni valamit és figyelni, hogy ezekkel sikerült-e felébresztenünk. Amint megérezzük az első mozdulatot leesik a nagy kő a szívünkről és el is száll a rémületünk.
A fentieken túl bármi is váltja ki az aggódást igyekezzünk minél higgadtabban kezelni a helyzetet, mérlegeljünk, informálódjunk - lehetőleg szakembertől - és próbáljuk meg szem előtt tartani, hogy a túlzott stressz okozza a legtöbb kárt gyermekünknek.
Séfmami mai menüajánlata:
Reggeli:
1 szelet kenyér vajjal, sonkával, paradicsommal és uborkával
Tízórai:
joghurt, müzliszelet
Ebéd:
zöldborsó főzelék, sült virslivel, 1 szelet kenyérrel
Hozzávalók 1 főre:
- egy marék zöldborsó
- kevés olaj
- 2 evőkanál liszt
- 3-4 dl tej
- 2-3 evőkanál tejföl
- só
- cukor
Elkészítés:
Kevés olajon a borsót dinsztelni kezdjük. Amikor a borsó megpuhult hozzáadjuk a lisztet és gyorsan átkavarjuk vele, majd felöntjük tejjel. Amikor felfőtt hozzáadjuk a tejfölt. Ízlés szerint cukorral és sóval ízesítjük.
Uzsonna:
őszibarack, zabkeksz
Vacsora:
2 szelet kenyér, paprikával, paradicsommal és kockasajttal
